Elkészültek a képek!!!!
Szerintem nagyon jók lettek, ahhoz képest hogy Ádi szinte végig nyűgös volt (az elején még nem, aztán lehet a sok vakuvillanásból lett elege).
Hétfőn azt vettem észre hogy nagyon sokáig szopizik, ki-be veszi a mellemet, rúgkapál, valami nagyon nem tetszik neki. Erre elkezdtem mérni hogy mennyiket eszik és hát sajnos egyre kevesebbet......de nem azért mert nem volt éhes, hanem mert elkezdett fogyni a tejem!!
Nagyon megijedtem, pedig nem lenne tragédia ha pótlásként tápszert kapna, de valahogy nem vette be a gyomrom hogy egyik nap volt tejem, aztán meg nincs! Mindenesetre nem estem kétségbe, mert tudtam hogy a fagyasztóban van pár adag vésztarcsiba. Igen ám, de sajnos ezekhez is hozzá kellett nyúlni.........
Szerencsére csütörtökre visszajött a tejem, de azóta is nagy félelmem most ez a szoptatás, ami nem tesz jót ha stresszelek ezen. Vettem teát meg homeós bogyót, nem tudom hogy ez segített-e, vagy mi volt..........Még mindig egy nagy rejtély számomra ez a szoptatás.
Biztos ami tuti alapon szombaton sajnos vennem kellett egy doboz tápszert a család erőteljes hatására, mindenesetre így tényleg jobb hogy tudom hogy nem hal éhen a gyerek:)
A "jó" kis hidegfront hatására pénteken teljesen felborult a napunk, Ádi reggel 8-kor ébredt, de 9-kor még visszaaludt délig(!), aminek az lett az eredménye hogy este 8-ig már nem aludt és hát, igen, délutánra már nagyon nyűgös lett, nem mertünk bevállalni vele egy nagybevásárlást. Így én mentem el egyedül vásárolni, Apukája meg otthon maradt vele. Igen ám, de Ádi nem hagyta abba a sírást, Jani már fél óra után hívott hogy mikor megyek már haza, mert nem tud fél kézzel semmit csinálni, nem lehet lerakni mert sír, és csak állva ringatva jó neki, de úgy már fáj a dereka............Én meg csak ennyit kérdeztem:TÉNYLEG?????
Most legalább egy kis ízelítőt kapott abból hogy azért nem fenékig tejfel az élet itthon egyedül egy kisbabával:)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése