Bölcsi - 3. hét

Hétfőn még ugyanúgy 9-re mentünk mint szoktunk. Aztán gyors búcsúzás után indultam is, majd fél 12-re mentem érte. Egyáltalán nem sír, már ugye múlt héten se sírt, nagyon kis ügyi. Szerintem tudomásul vette a bölcsit....
Kedden már reggelire mentünk, amikor bement a szobába a többiek akkor kezdték a reggelit, és szólt neki Csilla néni hogy menjen ő is, de Ádi azt mondta hogy majd később eszik:))) Hát sajnos itt nem lehet "majd később"enni...Aztán csak leült és evett pár falatot, igaz hogy elkövettem azt a hibát hogy a kocsiban is evett egy túrórudit, de ebből tanultam és másnap már nem adtam neki semmit.
A hét többi napján is már reggelire mentünk, és vittem az ágyneműjét is, mert aznapra beszéltük meg hogy először ott alszik. Délre kellett mennem be, de pár percet késtem. Mikor kijött Gabi néni a legnagyobb csodálkozásomra közölte, hogy már alszik!!!! Úgy néztem....alig hittem el.....biztos voltam benne hogy nem fog aludni! Állítólag kicsit sírdogált, de mondták neki hogy feküdjön le aludni, mert már a többi gyerek is alszik, és úgy látszik ez hatott, meg az hogy aludhat a Peti mellett. Belestem, ez a kép fogadott:




Olyan büszkék voltunk rá!!!!!
G. néni mesélte hogy kb. 45 perc után felébredt, de mondta neki hogy még aludjon mert mindenki alszik, és vissza is aludt! Tartotta a szokásos másfél órás alvását, végül fél 2-kor ébredt fel.
A pénteki nap is ugyanígy telt, azzal a különbséggel, hogy már kint az udvaron elkezdett sírni hogy ő bizony nem akar ott aludni majd jön érte anya:( Aztán ebéd közben is elkezdte, pár falatot evett ezért csak, mert nem akarták hogy félrenyeljen és elvették előle......ez mondjuk nem annyira szimpi nekem, kicsit olyan büntetés szaga van, hogy ha sírsz akkor nem kapsz enni???? Nem tudom......végülis abban is van igazság hogy sírás közben meg félrenyel......
Pedig eleve a péntek reggel úgy indult hogy kőrözött volt a reggeli, amit Ádi eddig csak egyszer evett, akkor se ízlett neki. De mondta Csilla néni hogy van egy pár gyerek aki jól reggelizik, Ádi az egyik. Akkor ezek szerint mégse marad éhen:)) Mindenesetre amikor jövünk haza, még felmegyünk a mamáékhoz, ott is eszik, aztán itthon is egy csomót, mintha tényleg nem evett volna egész nap...
Holnap viszont már korán kelünk, mert megyek dolgozni, és be kell érnem fél 8-ra. Mivel elég rossz itt a közlekedés reggelente, kb. fél 7 körül, legkésőbb háromnegyedkor el kell indulnunk. (egyébként 10-15 perces az út)
Majd kitapasztaljuk hogy érünk be, illetve most hogy korábban ér be, és csak 8-kor van a reggeli, még jó lenne ha útközben enne vmit. Amióta megszületett állandóan az a parám hogy éhen marad szegény gyerek:)))))

Bölcsi - 2. hét

Ez még a múlt hét, csak állandó csúszásban vagyok.....

Sajnos múlt héten kimaradtunk a bölcsiből:( Szerencsére csak 3 napot, először úgy volt hogy egy egész hétig nem tudunk menni....
Múlt hét péntek reggel kezdődött ugye a hasmenése és egyszerűen nem akart elmúlni......Nem sokszor kakilt, kb. naponta 4-5-ször, de akkor hígat és mindig mondta előtte hogy fáj a pocija. Szegénykét úgy sajnáltam amikor éjszaka is erre kelt fel, és szólt hogy "anya segíts, nagyon fáj a pocakom, kakilni kell":((
Úgyhogy a hétfő reggelt az orvosnál kezdtük, sajnos csak a helyettesítő dr.nő volt, aki egy igazi mufurc, kedvetlen, kérdésre nem válaszoló nő, nem nagyon értem az ilyen minek megy el gyerekorvosnak...Sok újat nem tudott mondani, Normaflore-t mondott meg Smecta hasfogó port, illetve hogy ne keserű teát adjak neki, hanem fekete (!) teát.....vagy gyümölcsöset. Hát fekete teát biztos nem adok Ádinak mert akkor egész nap pörög, még én se tudok aludni, ha azt iszom egész nap! Szint erőszakkal lenyomta a nyelvét a fém spatulával, aztán már adta is az igazolást hogy szerdán mehet a bölcsibe, mert ez csak 3 napos hasmenés. Még jó hogy pénteken kezdődött, az hétfőre már a 4. nap, de mindegy.....
Aztán amikor másnap már mintha vért is láttam volna a biliben,és még mindig nem múlt az egyébként 3 napos (haha) hasmenés, nagyon megijedtem és hívtam telefonon a mi (nagyon aranyos) doktornőnket. Ő azt mondta hogy a héten már ne vigyem bölcsibe, és inkább Lactívot adjak neki, ne Normaflore-t, és ne teát, hanem Kubut, kéééész voltam hogy egy betegségre két doki kétfélét javasol.....De mindegy volt, mentem a gyógyszertárba, csak múljon már el!!!!!
Aztán kedd estére csodák csodájára mintha elvágták volna, akkor csak 2-szer kakilt és az esti már egész "formás" volt:)))
Szerda reggel meg pláne jó:)) Azért még visszamentünk a rendelésre, szerencsére most a mi dr.nőnk volt, aki ég és föld a másikhoz képest, össze-vissza dögönyözte Ádit (mindig kész van tőle hogy milyen cuki és szép gyerek) érdekes, ő meg tudta úgy nézni a torkát, hogy csak lámpával világított bele....mondta hogy ennek a gyereknek már kutya baja, mehet holnap bölcsibe, csak ne egyen tejterméket, szóljak a bölcsiben is.
Úgyhogy hogy ne maradjon ki a beszoktatásból egy egész hét, másnap már mentünk is. Féltem hogy így előlről kezdődik majd ez egész beszoktatás-sírás, főleg hogy a telefonban a vezető azt mondta hogy innentől inkább még 2 hetet számoljak rá a beszoktatásra, ne egyet.....
Csütörtökön is 9-re mentünk mint előző héten, kint voltak megint az udvaron és gyors búcsú után már mentem is. És nem volt sírás, egy pici se!!!!!!!!!!! Éljen!!!!!!!!!!!
Ebéd utánra mentem érte, jó gyerek volt, nem sírt, nem keresett, "csak" meg kell tanulnia hogy osztozkodni kell a játékokon. Azaz irigy a gyerek??? :))) Hát istenem, majd megtanulja, elvégre itthon azt szokta meg hogy minden az övé.
Pénteken is ugyanúgy 9-re mentünk, egyáltalán nem sírt a búcsúnál, utána sem, és mi az apukájával nagyon büszkék vagyunk rá hogy ilyen ügyes-okos-nagyfiúnk van!!!!
Most nem mentek ki az udvarra, mert nagyon fújt a szél, hanem bent maradtak a szobában, aminek Ádi nagyon örült, mert eddig nem volt csak pár percet a szobában, így legalább az összes benti játékot kipróbálhatta.
Szóval pár nap kimaradással ugyan, de megvolt a 2. bölcsis hét is, sírás és betegségek nélkül zártuk a hetet!!!!!
(Csak el ne kiabáljam)

Az első hét a bölcsiben

Hát ennek is eljött az ideje.......olyan mintha csak pár hónapja lett volna amikor arról írtam hogy Ádika megszületett, aztán felült, felállt, elindult....és mégis eltelt azóta 2 és fél év!!
Nem tudom melyikőnket viselte meg jobban ez a hét, de majd csak belerázódunk....
Ádinak már ugye nyár óta emlegetjük a bölcsit hogy milyen szuper lesz, alig várta hogy mehessen. Akkor még egyikőnk se sejtette hogy a hét vége felé ez már nem így lesz........

1.nap-hétfő:
9 órára mentünk, egy másik anyukával együtt, a kislányával, Bogikával együtt kezdtük a beszoktatást. Minden héten két új gyerek kezd. Már az összes gyerek az udvaron volt, kiderült hogy ilyenkor, ha jó idő van, mindig kint vannak kb. 11 óráig. Két csoport tartozik egy udvarhoz, az udvar elég nagy és sok játék van benne. Ádi egyből motorozni kezdett, aztán az alagútban mászkált, nagyon élvezte. Közben találkoztunk kis "barátnőjével" Jázminnal, akit pár hete ismertünk meg.
Ádi mondta Jázminnak hogy üljön bele a dömperbe, majd ő tolja, de a kislány nem akarta, így Ádi ült bele, és Jázmin tolta:)) Nagyon cukik voltak:


Egyébként nagyon barátkozós volt a többi gyerekkel (mint mindig), először mondani kellett neki hogy nyugodtan kérdezze meg mástól hogy hogy hívják, mi a jele, aztán később már magától is ment és társalogtak. Nagyon komoly:)) És megbeszélték hogy ki csúszik először a csúszdán:)))
A tízórai gyümölcslét egyből elfogadta Csilla nénitől és itta. Úgy láttam már mindegyik gyerek ügyesen iszik pohárból.
Kicsit még körbenézett a szobában is, kipróbáltuk a kis wc-t, mosdót, megkerestük a jele alatti kis törölközőt, nagyon tetszett neki minden. Aztán 10 órakor mondta Gabi néni hogy mehetünk, és holnap ugyanígy 9-re menjünk, de akkor már 11-ig maradunk. Ádi természetesen alig akart hazajönni........

2. nap-kedd:
9-re mentünk, ahogy megbeszéltük, megint az udvarra. nagyon rosszul ébredt, háromnegyed 7-kor sírva, rossz kedve volt.
Ráadásul 10 után mondta G. néni hogy akkor mi menjünk ki. Abszolút felkészületlenül ért a dolog, szó sem volt arról hogy már 2. napon ki kell menni. Azt hittem csak 10-15 percig leszünk kint, ezért hirtelen azt mondtam Ádinak hogy mindjárt jövök, kimegyek pisilni, ő meg addig játsszon a többi gyerekkel. Megértette, nem volt sírás. Kb. 10 perc után hallom az öltözőből hogy valaki nagyon ordít, kinyitom az ajtót, erre hallom hogy Ádi az........nagyon durván összeszorult a gyomrom, szívem szerint már mentem volna vissza, de mondták a gondozók hogy majd ők szólnak hogy mikor mehetünk. Közben a dadusunk, Irénke jött és folyamatosan közvetített hogy Ádi épp mit csinál, mondta hogy csak hiszti az egész, mert egy csepp könny se jött ki a szeméből. Hallottam hogy ordította hogy anya hol van, anyát akarom.......még hogy nincs időérzékük.........konkréten pont egy pisilésnyi idő után kezdett el keresni hogy mégis hol vagyok......de ha már tegnap mondták volna hogy ma ki kell menni, akkor időben el kezdtem volna felkészíteni........
Nem tudom meddig hisztizhetett, talán 10 percig, számomra egy örökkévalóságnak tűnt.....
És csak 11-kor hozták ki, de úúúúúgy örült nekem!!! És én még jobban, majdnem elsírtam magam:)) Mondta G. néni hogy a hiszti után már jól elvolt, játszott a többiekkel.

3. nap-szerda:
Az előző napból tanulva már kedd du. elkezdtem neki mondogatni, hogy majd anya holnap elmegy egy kicsit a doktornénihez. Nem akartam még egyből bedobni a dolgozni mentem verziót.
9-re mentünk, vittünk be almát, már egyből újságolta mindenkinek hogy "hoztam almát":))
Szinte egyből búcsúztam, nem volt sírás és én nagyon büszke voltam rá, meg magamra is hogy "felkészítettem" a gyereket. 11-re mentem érte, mondták hogy minden oké volt, jól elvolt, nem sírt, játszott a többiekkel. Szólt ha pisilni kellett, ennek is nagyon örültem, mert hallottam már olyanról hogy nem mert szólni az új közegben a gyerek és annyi lett a szobatisztaságnak. De azért sejtettem hogy Ádi nem az a nem merek szólni típus:))
Viszont egy elvem egyből dugába is dőlt, mert nem akartam hogy az legyen hogy mindig viszek neki vmit és első kérdése az legyen hogy "mit hoztál anya?" de olyan aranyos volt amikor búcsúzkodtunk és kérte hogy hozzak neki egy szívószálas üdítőt, hát istenem, belementem:)) Ennyi simán belefér, azért játékot biztos nem fogok neki mindennap venni.
Mikor mentem érte, úgy örült, ölelte át a nyakamat és persze egyből kérdezte: "mit hoztál nekem anya?":)))))

4. nap-csütörtök:
Ismét 9-re mentünk, megint mondogattam neki hogy megint el kell mennem egy kicsit mert dolgom van, de sietek vissza érte, ahogy tegnap is, de már a bölcsi felé a lépcsőn elkezdte a sírást hogy ne menjek. Beértünk az udvarra, elkezdtem búcsúzkodni tőle, de nem nagyon ment mert sírt és kérte hogy "még egy cseppet" maradjak. Közben én is elsírtam magam, de gyorsan beszaladtam a szobába zsepiért hogy ne lássa. Az volt a baj, hogy most nem a hiszti-sírás volt hanem tényleg az a szívbe markoló........Próbáltam vele egyezkedni, szerintem ha rajtam múlt volna, akkor délig egyezkedek vele:) G. néni mondta hogy akkor most kéne határozottan kimenni. Én mentem is, de ahogy hallottam hogy sír a kis Drágám, én is elkezdtem, persze ezt már ő nem láthatta mert ugye háttal voltam neki ahogy haladtam kifelé. Az öltözőben próbáltam összeszedni magam, és közben jött pont ki Csilla néni aki nevetve mondta hogy mit sírok mikor a fiam már rég nem is sír, sőt ahogy kiléptem az ajtón, már nem sírt. Mert ez az egész csak nekem szól és higgyem el, hogy jobb ez így hogy az elején sír, és különben is az a dolguk a gyerekeknek hogy sírjanak az anyjuk után, ez tök természetes. Én örültem neki hogy a kisfiam úgy "működik" ahogy a könyvben le van írva, de közben rohadt szar érzés volt úgy otthagyni hogy azt kellett mondanom hogy dolgom van, és konkrétan semmi dolgom nincs........
A köztes időben még anyósoméknak kicsit sírdogáltam emiatt, és ma már fél 12-re mentem érte, mert ott is ebédelt!
Sajnos nem nézhettük meg a másik anyukával hogy hogyan zajlik az ebédelés, mert menet közben kitalálták hogy csak megzavarnánk a többi gyereket és a mieink se ennének úgy, ezért csak elmondás után tudtam meg hogy Ádi sokat evett (még szép!), paradicsomos káposzta volt sült csirkemellel, és utána még barackot is evett!
Persze utána a mamáéknál már azt mondta hogy keveset evett és még benyomott egy pudingot aztán itthon még levest is evett.
Nagyon nehezen aludt el, sőt mondhatni amióta bölcsibe jár, nyugtalanok az alvásai, de állítólag ez is tök normális. Oké, de én akkor se örülök neki........Szóval kezdtem egyre borúsabban látni ezt ez egész bölcsibe járást....
Olyanokon kattogtam!! Leírom, hátha akkor rájövök hogy mindegyik hülyeség:)) Vagy mégse?:)
-"szegény" gyerek csak vizet fog kapni, ha szomjas, itthon azt meg se issza
-ha tízóraira nem eszi meg a gyümölcsöt, ebédre már éhen fog halni, mert itthon mindig van más opció is ha nem kéri a gyümölcsöt
-ha majd ott alszik, milyen kényelmetlen lesz neki az a nem is tudom minek nevezzem kis vékony műa. szar "ágy"
-nincs mese elalvás előtt (de miért nincs???? állítólag zavarná azokat a gyerekeket akik már aludnának..........no komment)
-ha vki előbb ébred az csendben ül az ágyában és megvárja a csendes pihenő végét...(12.00-14.30-ig- Ádi sose fog ennyit aludni, és ő meg a csendben ülés)
-8 gyerekből 8-nak nagyon durván folyik az orra!! Így hiába tömöm kétféle immunerősítővel meg multivitaminnal, C-vitaminnal, gyümölcsökkel....és ugyanabba a zsepibe törlik meg mindegyik gyerek orrát! Vagyis van egy pár használt zsepi a gondozók zsebében, és gondolom amelyiket érik, azzal törlik meg a gyerekek orrát (megint no komment)
-egyszóval zavar ez az egész bölcsi dolog:))
És itt elgondolkodtam azon hogy mennyire mondogatják hogy kevés a gyerek MO-n, felajánlják a szocpolt, amit rajtunk kívül gondolom még nagyon sokan felvettek, szülsz egy-két gyereket, aztán 2 év után amikor lejár a gyed, akkor elgondolkozik az ember hogy talán vissza kellene menni dolgozni,(ha van hova) mert a 25 ezres gyesből nem sokra lehet menni, főleg így hogy 400 Ft a benzin és a CHF az egekben van..........na de ne politizáljak, elvégre ez a blog nem erről szól.........
De elgondolkoztam azon hogy kell ez nekünk???? Aztán mindig nyugtatom magam, meg mások is engem, hogy kell ez Ádinak, megszokja és tök jó lesz neki, nekem meg mennem kell vissza dolgozni, mert így nem lesz tetőterünk:((

5. nap-péntek:
Egész éjszaka nagyon nyugtalanul aludt Ádika, többször felébredt, mondta 2-szer hogy kakilnia kell (amit eddig éjjel még sose csinált), de nem kakilt. Aztán öltözködés közben már itthon sírt hogy ő nem akar bölcsibe menni......próbáltam poénosra és persze nagyon határozottra venni hogy milyen csudaklassz lesz neki, még apát is felhívtuk telefonon hogy ő is győzködje, megígért neki mindent:)) (utána bevallotta nekem hogy majdnem ő is elsírta utána magát ahogy hallotta hogy Ádi sír)
Aztán indulás előtt pár perccel szólt hogy kakilnia kell és akkor láttam hogy hasmenése van, mert becsúszott neki a bugyiba:( És nagyon fura szaga is volt......Azért bementünk a bölcsibe, mondta Cs. néninek hogy mi a szitu és majd figyeljék. Most gyorsan elköszöntem és kimenekültem, mert cikinek lett volna ha ma is bőgni látnak:)) Azért a szobából kukkoltam és láttam hogy tényleg ahogy beértem a szobába, Ádi már nem is sírt....A kis rafkós!:))
Azért a kocsiban(amikor már más nem látta) sírtam egy sort Dórinak hogy milyen szarul érzem magam emiatt az egész bölcsi-dolog miatt, de jóformán egész nap többször el tudtam volna sírni magam emiatt.....nem gondoltam volna hogy ez engem is így meg fog viselni.....
Megint ott ebédelt, megint kukkoltam, most a kulcslyukon át, láttam hogy ő meg Bogika külön asztalnál ülnek, úgy látszik az újakat külön ültetik. Szépen evett, aztán mondta hogy ő már nem kér többet, mondta G. néni hogy csak egy kis krumplit evett husival meg almát, volt kakilni, de csak pár csepp jött ki, igaz az hasmenéses volt. Annyi sírás volt csak, amíg ki nem értem az ajtóhoz, utána szépen játszott, vagyis annyira nem szépen, mert már itt is bemutatta hogy karambolozik motorral. "De jó":))
Még aznap 2-szer kakilt, de hígat. Sejtettem hogy ez nem egy egyszerű gyomorrontás lesz, hanem vírus mert van most vmi ilyen fosós-hányós vírus, és szerdán itt volt a kis barátja Ádinak és ő hányt, és lehet neki már az volt, és elég sokat játszottak együtt a fiúk.
Aztán péntekről szombatra virradóra mi Janival is nagyon szarul lettünk, Jani többször volt a wc-n, alul is felül is jött ki aminek jönnie kell:( én is alig aludtam éjjel, egész végig nagyon durva hányingerem volt, másnap pedig ez folytatódott azzal hogy alig volt erőm felkelni, szédültem, minden bajom volt. Ádi tök jól volt, annyi volt csak hogy amikor kakilnia kellett mindig mondta hogy fáj a pocakja, majd a popója, és hígat kakilt. Diétás menü volt aznap mindannyiónknak.
Vasárnap már jól voltunk, Ádi pláne, segített építeni a fiúknak a kis faházat a kertben, annyi volt hogy amikor kakilt, akkor hígat, de csak 3-szor. Egész nap azon agyaltam hogy vigyem-e így a bölcsibe, mert tudtam hogyha most sok nap kimarad, akkor megint kezdődik elölről a beszoktatás, és visszafelé haladunk, nem előre, és én már nem akarok több sírást emiatt hallani (ez persze tök önzőség a részemről ,de speciel pont így érzem)
Viszont mivel még este is híg volt a kakija, úgy döntöttem nem viszem holnap, elmegyünk viszont a doktornénihez, kíváncsi vagyok tud-e újat mondani a diétán és a Normaflore-on kívül.....

Ádika és Noémi

http://noncsibaba.weebly.com/2/post/2011/09/pasizs.html

Névnap

Boldog névnapot kívánunk a mi drága Kisfiúnknak!!!

Ádika gondolkodik.:)))

Összegyűjtöttem pár aranyos mondatát Ádinak.
Az egyik ilyen volt, amikor a wc-n ült, kakilt, és elsétált előtte Lola kutya. Gondolkodik, gondolkodik, majd ilyet szól: "A Lola tud kakilni?" :))))
A másik ilyen amikor Jani talált egy sünit hajnalban és berakta a kisházba. Hívott reggel minket hogy menjünk megnézni. Ádi olyan izgatott volt hogy kérdezte mi van a kisházban? Egy tengerimalac? Egy teknősbéka? Megnéztük a sünit, majd jöttek a keresztkérdések: A süninek van lába? Mondom, igen, van négy lába. Gondolkodik, emészti......Majd: A Lolának van lába? Mondom igen, van, a kutyáknak négy lába van, az embereknek meg kettő. Gondolkodik, erre ilyet kérdez: Én ember vagyok? :)))) Azt hittem megzabálom!
A légynek azt mondja: Az anyád szentségit te légy!
Jaaa, és a legjobbak az ilyen jellegű kérdések: Ma van holnap?
És hadd dicsekedjek el még azzal hogy milyen ügyes az én nagyfiam: azóta is szobatiszta, csak wc- be kakil, a pisit magának intézi kint a kertben, már nem is kell neki segíteni nincs semmi bepisilés, bekakilás éééééés egyszer sem pisilt be éjszaka!!!!!

Bölcsi

2011.09.26-án 9.00-kor kezdjük a bölcsit! (pont a szülinapomon)
Aztán ha minden jól megy, én okt.10-én megyek először dolgozni.
El se hiszem..........
De egyenlőre élvezzük a késői nyarat, sokat csavargunk és kihasználjuk hogy ilyen szép idő van:)
Most csak ennyire futotta, aztán ha beindul a bölcsi, részletesebb beszámolóval jövök!

WC projekt

Miután Ádi stabilan szobatiszta, és minden egyes pisi/kaki a bilibe megy, gondoltam hogy a következő lépés majd az lesz (jó pár hét múlva) hogy átszoktatom a wc-re, mert az úgy mégis milyen jó lesz (nekem:))) ha nem kell a biliből a kakit kimosni (ami azért valljuk be, nem egy felemelő feladat....)
Egy párszor elmeséltem neki hogy apa meg anya is a wc-be pisil/kakil és hogy milyen jó móka amikor pottyan a kaki a vízbe:)))) és majd lehúzhatja a wc-t, stb, stb. Na ezt nem kellett sokáig mondogatnom mert már aznap (ez volt tegnap) a wc-re mentünk, ma meg már a bilire rá se ült csak a wc-re.Hipp-hipp-hurrá!!!!!!!!!!!
Azért az zárójelben hozzáteszem hogy ennek a wc-zésnek azért "ára" van ám, de annyi baj legyen:)) Ugyanis kb. 10 méter wc papírt leteker, a minisprayt 2 nap alatt kifújkálta- addig nyomkodta és a wc-t kb. 3-szor lehúzza egymás után:))))))

Éljeeeeeeeeeeeen

Sok minden történik velünk mostanában, a gép elé meg alig van időm/energiám leülni.
Reggel sokáig alszunk Ádival, ált. fél 9 felé ébredezünk. Aztán vagy elmegyünk csavarogni, vagy a barátainkkal játszani, vagy ebben a jó időben csak kimegyünk a kertbe és pancsolunk. Beraktuk a kis csúszdát Ádi medencéjébe, nagyon élvezi hogy a vízbe csúszik bele.
Aztán egy óra-fél 2 felé nagy nehezen elalszik, így bírja energiával este fél 10-10-ig.
(Pedig lassan-lassan át kell állnunk más napirendre ha kezdődik a bölcsi.)
Közben múlt hét csüt-ön lementünk a papáékhoz a telekre, Kulcsra és én otthagytam őt fájó szívvel este, mert másnap mentem a szokásos csajos "miniszabira". Ádi olyan jól érezte magát hogy csak annyit tudtunk beszélni vele, amíg odarohant a telefonhoz, belekiabált egy "szia, nyaralok"-ot és már ment is tovább. Mielőtt elindultam volna még viccből mondtam is anyósoméknak hogy majd szobatisztán kérem vissza Ádit. És majdnem úgy is lett!!!
Úgyanis azóta a bilibe kakál!!!!!!!!!!!!!!!!!
Előtte itthon a kaki sose ment a bilibe, pedig voltak rá próbálkozások. De a telken nem kakilt majdnem 2 napig, egyszer csak mondta a mamának hogy fáj a pocakja meg a popója és gyorsan mentek a wc-re és belekakilt:)))) Volt örömtánc, taps, stb....gondolom azóta ez olyan pozítiv élmény volt neki, hogy azóta ha kell kakilnia már mondja hogy fáj a pocakja és megy kakilni a szobájába (ott is van egy bili, ami olyan mint egy kis szék de bilinek is lehet használni). Sőőőt, már annyira felnőttesen nyomja a dolgokat, hogy engem kizavar a szobából, tegnap még kulcsra is akarta zárni az ajtót:))
A pisi is egyre jobban megy, tegnap meg ma már egyáltalán nem pisilt bele a bugyiba, szól ha kell.
Éljeeeeeeeeeeeeeeeeen!!!!!
Még a végén rám marad a pelenka:)))

Bölcsi

Ma megkaptuk végre az értesítést hogy Ádikát felvették abba a bölcsibe, amelyikbe szerettük volna hogy járjon!
Így szeptembertől egy új korszak kezdődik az életünkben, én megyek vissza dolgozni, pici fiam meg bölcsibe.
Tudom hogy jó lesz, Ádi már nagyon igényli a gyerektársaságot (én nem mellesleg a felnőtt társaságot) és megtanul majd egy csomó új dolgot, mégis a szívem szakad meg ha belegondolok hogy majd kelünk korán és én otthagyom, máshoz megy majd bújni (mert még mindig nagyon bújós, pusziszkodós) más (kvázi most egy idegen néni) teszi majd le aludni.....és olyan aggodalmaim vannak hogy más csak kinevet, de nekem igenis nagyon fontos, hogy mi van akkor ha leeszi magát levessel (mert a levest még ügyetlenül eszi) és akkor majd egész nap a leveses pólóban lesz??! Ilyen és ehhez hasonlók.......le se írom........Kb most ott tartok hogy már attól sírok, ha csak rágondolok a bölcsire..........
Pedig ez a bejegyzés úgy indult hogy örülünk hogy bölcsis lett Ádi! Vagy nem????
Na addig még van időm szoktatni magam a gondolathoz hogy az én kicsikém már nem csak velem lesz egész nap............áááááááááááááááááááá:((

Itt mindkettőnknek milyen pufifánk feje van:)))))))))

Helyzetjelentés

Rég írtam...... Ennek több oka is volt, az egyik hogy csak most kaptam vissza a régi gépemet, fel kellett újra tölteni a fényképező programját, majd a képeket ami eddig csak gyűlt-gyűlt, illetve az is hogy Ádival mostanság nem egyszerű, plussz amióta jó idő van, sokat csavargunk, így este mire ágyba kerül már engem is húz az ágy.
Továbbra is sokat bandázunk a két másik kis barátjával és annak anyukáival, (továbbra is folyamatosan kekeckedik egymással a két jómadár: Zolcsi és Ádika), sokat vagyunk kint a kertben, vagy csak biciklizünk itt a környéken, vagy csavargunk erre-arra.
Ádi hihetetlen módon feszegeti a határait, én nem is gondoltam volna hogy (néha) ilyen nehéz a gyereknevelés! Sokszor bizony muszáj szigorúnak és következetesnek lenni, mert különben egy mp alatt átlát a szitán és hülyére vesz minket:)) Engem néha már nagyon fáraszt hogy állandóan rá kell szólni mert mindig vmi rosszaságot csinál, de nem lehet haragudni rá, mert ahogy ránézek a kis édes golyófejére, kész vagyok tőle:)
A múlt héten kezdtem komolyabban venni már a büntibe állítást (amit azt hiszem előbb kellett volna már bevezetni) mert már máshogy nem bírtam vele. De már egyből rájött, hogy ha beáll és elkezdi mondani hogy "megígérem hogy jó leszek/ szót fogadok", vagy "soha többet nem csinálok ilyet" "bocsánat anyucika" , szóval tudja jól hogy ilyenkor egyből kijöhet. De hát lehet neki ellenállni? Ilyen dumával?:))
Közben az éjszakák is zűrösek, mert pár hete levettük a rácsot a kiságyról, hisz ő már kétéves Nagyfiú!
Első pár napban még örültem is hogy az ebéd utáni alvásnál nem mászkál ki, éjjel meg úgyse jön ki a sötétbe! Aha......csak azt hittem.....konkrétan most már teljes menetfelszerelésben (kispárna,takaró, cumi) battyog át hozzánk éjjelente többször is.....sajnos van amikor nem viszem át egyből, mert már a nem tudom hanyadik felkelésnél túl álmos vagyok hozzá, és ez itt a baj! Pedig mindig mondom neki hogy csak reggel jöhet át, mert nem férünk el. De most már 2 napja elhatároztam hogy ez így nem jó és le kell erről szoknia, mert így senki se tudja magát rendesen kipihenni, és így reggelente volt hogy fél 10-ig(!) aludt, de a fél 9 a megszokott, viszont így a du-i alvása is sokat csúszik, este 9-kor meg még pörög, alig lehet lerakni. Ott is elkezdte már a rafkóját, az esti lefektetésnél:)) Először mesélek neki, egy mese mindig, ezt tartjuk (ált. Boribon, vagy Bogyó és Babóca most a sláger). Aztán én kimegyek. Akkor elkezdi, hogy anyuci adjon puszit. Bemegyek, puszi, betakarom. Kitakarózik. Akkor jön a következő felvonás, hogy anyuci takarjon be. Utána szomjas. Utána apuci menjen be hozzá. Utána anyuci. Utána ő ad puszitAztán csak elalszik, de ilyenkor ált. már fél 10 is van. (Már látom előre ha egyszer végre szobatiszta lesz, akkor még két felvonás lesz majd, hogy pisilni/kakilni kell)
Napközben próbálkozunk a pelenka mentességgel, ha kint vagyunk a kertben már nem szoktam pelust adni rá, és sűrűn rákérdezek hogy kell-e pisilnie. Ilyenkor mindig szokott pisilni, de magától még nem szól. Vagy csak akkor szól ha már belepisilt a nadrágjába:)) Pedig mindig mondja hogy "ebbe a szép nadrágba nem pisilek bele". De haladunk......
Egyébként igazi kisfiús dolgai vannak, imádja a matchboxokat, vagy ahogy ő mondja kisautókat, továbbra is a nr.1 a fűnyíró, teljesen extázisba esik, ha meglátja. Amikor Jani nyírja a füvet, ő végig a fűnyírón ül és nagyon-nagyon élvezi a dolgot:)) Külön félre kellett rakni pár Obis, Praktikeres újságot neki, hogy abban nézegethesse a fűnyírókat:)) Aztán másik nagy kedvenc még a kukásautó, a "zenélő autó" (=family frost), a rendőr-tűzoltó-mentő autó, a pocsolyába motorozás, a szerelés, tehát tényleg az ilyen fiús dolgok.
Közben olyan dumái vannak hogy csak lesünk, (ezeket sűrűbben fel kellene jegyeznem) de ami most az eszembe jut, azt leírom:
"az isten áldjon meg"
"azt a betyár"
"most ne beszélgessünk anya"
"el is megyek világgá" ezt Boribonnak külön köszönjük:)))
" ó, a fenébe" ezt meg a Dóra, a felfedezőből "Szvájpernek" köszönjük:)))
Továbbra is nagy kedvenc a Dóra, végig aktívan részt vesz a mesében, ha kérdez vmit a Dóra, ő válaszol, neki köszönhetően angolul számol: "ván, túúúúú, pi, po, pály":))))))))) (Pedig elvileg óvodásoknak való mese.)
Pár mostani kép a kis rosszcsontomról:

Kinti pancsi a jó időben (aminek aztán ált. az a vége hogy telehordja a vizet homokkal)



Éljen a rácsok nélküli élet:))



A három jómadár: Ádi, Zolcsi és Kristóf
Jellemző pillanat, Ádi épp Zolcsit üti.....


Indulunk a strandra:

A villamos

Gondoltam, feljegyzem eme jeles eseményt: Ádika vasárnap életében először ült villamoson!:)))
A program teljesen tudatos volt, már régóta terveztük hogy elvisszük hadd próbálja ki ezt is, ahogy hévezni is elvittük. Olyan megszeppenve ült a villamoson, hogy rá se lehetett ismerni:))
A Szent Gellért térig mentünk, ott felsétáltunk a hegyre a csúszdákig. Ott jöttem rá, hogy a gyerekkori élményeim elég homályosak, mert arra nem emlékeztem hogy ennyire nagy és meredek csúszdák vannak:) Egy kisebbre (ámde marha meredekre) felment Ádi, le is csúszott 3-szor, de az anyai féltésem annyira erős volt hogy nem engedtem többször csúszni....persze Ádi nem így gondolta:)
Aztán végül sikerült egy fagyizással lekenyerezni, így elsétáltunk a Móricz Zs. körtérhez közeli Dr. Gelato fagyizóba és ott csokizta magát össze a felismerhetetlenségig:)
Jó kis nap volt!
Most már csak a buszozást, meg a vonatozást kell majd kipróbálni!

További szülinapos képek

Roberta barátnőm is csinált a szülinapról képeket, ezeket itt nézhetitek meg:

https://picasaweb.google.com/fodor.roberta/SzulinapAdinal#

Ezenkívül csinált még egy szuper képet erről a napról nekünk:


és még egyszer köszönjük a "négy-barátos" pólót is!!!!!

Szülinapozás

Két napos "party" volt, szuperul sikerült, és ami a lényeg, Ádi nagyon élvezte!!
Péntek reggel kezdtem a tortasütéssel, mogyorókrémes-csokipudingos torta volt, aminek a tetejére rendeltem egy Diegós ostyát, a torta nagyon finom lett, bár az ostyán a színek kicsit szétfolytak, aminek nem örültem.....aztán csináltam még linzereket, kétfélét. Jani anyukája meg sütött egy tepsi zserbót.
Délután felköszöntöttük Ádikát Janival, odaadtuk neki a csúszdát, ami telitalálat volt, nagyon tetszett neki.
Szombat reggel pedig kisütöttük az oldalast, a fasírtgolyókat, volt hozzá majonézes kukorica, savanyúság, zöldségek, friss kenyér, nagyon fincsi lett minden.
Délután pedig mire felébredt a du-i alvásból, már felfújtuk a lufikat, Jani összerakta a kisházat és minden készen állt a vendégek fogadására. Mikor kiment a kertbe, és meglátta az ajándékát a kis ünnepelt, így örült:





Aztán jöttek anyósomék és Ádi nagyon örült a dömpernek, meg a többi ajándéknak:


Jani öccséék egy szuper távirányítós autót hoztak Ádinak, aminek Jani is nagyon örült:)))
Ádi nem győzte bontogatni az ajándékokat, úúúgy élvezte:)))


Nagyon ügyesen kezelte a távirányítót, szerintem ügyesebben mint én:))))))


Közben megérkeztek a dédiék is, apu is, meg az öcsém és Ádi itt is kapott pár apróságot, meg egy kis zsebpénzt:)))
Ettünk, ittunk, aztán jött a Diegós torta, amit Ádi már nagyon várt:





(A nagy izgalomban nem jól tartottam a fényképezőt)

Aztán ahogy elfújta a gyertyákat, már neki is esett a tortának ahol érte, ott ette:))


Közben megérkeztek a keresztszülők is, volt nagy öröm a kukásautónak,a rendőrautónak, meg a kamionnak, alig bírta el a szatyrot:))
Később bementünk a lakásba, mert már nagyon fújt a szél és fáztunk, és bent folytatódott a"buli" mert közben megérkeztek a barátnőim is, köztük Dóri - Ádi keresztanyukája, tőlük Ádi vásárlási utalványt kapott, amin majd veszünk sok-sok szép ruhát.
Ádi a csajok gyűrűjében:

....és a büszke keresztanyukával:))))) Aki szerint a fiam TÖKÉLETES, azaz szép is, okos is, és jó gyerek. Hát az utolsó állítása nem minden esetben igaz, de köszi Dóri!!!! Még szerencse, hogy nem vagy elfogult:)))))))


Aztán vasárnap szintén a du-i felkelése után folytatódott a szülinapozás,megint feldíszítettük a teraszt, csináltunk mini szendvicseket, a kedves szomszédunk pedig hozott Ádinak ugrálóvárat, ami nagggggyon bejövős volt mindenkinek! Mégegyszer köszönjük!!!!!!!



Eljött Panna is, az anyukájával, apukájával, tőlük Ádi már pénteken postán kapott egy szuper pólót, amin a négy kis barát együtt van, és vasárnap pedig egy kirakós játékot, amivel már azóta nagyon sokat játszottunk, és szereti nagyon. Panna pedig édesen énekelte Ádinak a Halász Juditos "boldog születésnapot" számát.

Aztán jöttek még Ádi kisbarátjáék, Kristófék is, aki egy nappal később született mint Ádi, meg Ági a kis Nikóval.

Kedves Családunk, Barátaink:
Mégegyszer köszönjük a sok szép ajándékot és azt hogy ilyen széppé varázsoltátok Ádika 2. születésnapját!!!!!!