Az úgy volt, hogy szerdán délután ültünk a kanapén. És addig-addig tornázott, erőlködött, míg a kanapé háttámlájába kapaszkodva felhúzta magát. Teljesen egyedül!!! És roppant elégedett fejjel állt ott, mint egy Nagyfiú:) Azóta ez az új játéka, bármibe, ami elég stabil, csimpaszkodik, és áll fel.
Négykézláb is nagyon jól közlekedik már, egyik pillanatban még itt van, a másikban ott....
Ki kellett hozni egy újabb szőnyeget, hogy mégse a hideg kövön csússzon.
És a másik, ami miatt nagyin büszke vagyok rá: eddig mindent megevett, amit adtam, neki, a répától kezdve a brokkoliig, mindent. Úgy látszik nem lesz válogatós szerencsére....
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése