2010. március 31., szerda

Nem!!

Hát ezt is megértük: tegnap óta rázza a fejét hogy NEM, ha vmit nem szeretne:))))))))

2010. március 30., kedd

A 4. hajvágás!

Ilyen volt - ilyen lett

Duna-parti séta











Vasárnap lesétáltunk a Kis-Duna partjára. Szerencsére nagyon közel van, szép, csendes, nyugodt környezet, nagyon szeretünk itt sétálni, amíg Ádi pici baba volt, akkor is sokat jártunk ide.
Most hogy már nagyobb, így ki tudtuk használni a játszóteret is, hintázott, nézte a többi gyereket, sőt fel is ült a többi gyerekkel az egyik 4-es libikókára az ölemben.
Életében először látott hattyúkat, vadkacsákat, szárcsákat. Végre hallott élőben is hápogni egy kacsát:))))

2010. március 29., hétfő

A húsvéti nyuszi



Ádika szombaton megkapta élete első húsvéti nyusziját. Én egy kicsit korainak tartom, de a nagypapája szentül meg volt győződve hogy ez kell...
Simizte, tetszett neki, ahogy simogatta, utána nyúlt a hajamhoz és azt is megsimogatta, mintha ezzel azt akarta volna mondani, hogy jé ez a fura állatka szőre olyan mint anya haja:))
Aztán kiengedtük a nyuszit a kertbe, hadd futkározzon egy kicsit, Ádi meg ment utána, persze nem tudtuk elkapni, de a hátam majd leszakadt a végére.

És egy jó hír a végére: a múltkori bejegyzésemben panaszkodtam hogy Ádika semmit nem akar csinálni, amire tanítgatom, hát úgy látszik elszóltam magam, mert tegnap egyik pillanatról a másikra hirtelen mindent csinált amire kértem, volt tapsi-tapsi, hol az okos fejed, isze-pisze, hurrá! (magasba emeli a kezét és örül), mutatja az állatos könyvben az állatokat név szerint, szóval mégiscsak elraktározott mindent és tudta, csak eddig nem volt kedve csinálni. De azóta is csak akkor csinálja, ha épp úgy tartja úri kedve:))









2010. március 28., vasárnap

2010. március 25., csütörtök

Nemsokára 1 éves!


Visszaolvastam a fórumon, mi volt velem pont egy évvel ezelőtt. Még nagyban ment a drukk, hogy ki szül előbb, engem elcsábítottak a csajok a Szent Imre Kórházba a Mona Lisás csoportba, meg sütizni, azt se tudtam mi fán terem a bimbóvédő......és most itt szuszog békésen az én majdnem egy éves Kisfiam. Hihetetlen........nagyon gyorsan megy az idő!!
Egy évvel ezelőtt még rettegtem a szüléstől, attól hogy mi vár majd rám, most meg azon agyalok hogy mit is kapjon az én kis Drágaságom a szülinapjára és milyen tortája legyen. Mert most már szinte mindent eszik, kivéve az édességeket, mézet, tejet. Ebédre általában olyat főzök ami neki is jó és nekünk is (nem túl fűszeres, zsíros). Tízórainál is sokszor már együtt eszünk, virslit, vagy szalámis kenyeret. A jelenlegi, 6 db fogával mindent el tud rágni, még azt is amit nem kellene. Ma is nagyban pakolja ki a szekrényt, hagytam neki, mert előtte kivettem azokat ami nem a kezébe való, szóval engedtem neki hogy pakolássza a teafiltereket ki a dobozból (imád ki-be rakosgatni, pakolászni) erre egyszer csak arra leszek figyelmes (túl nagy volt a csönd) hogy már kirágta az egyik teafiltert:))))
Egyébként imád pakolászni, a saját játékaival szinte nem is játszik, csak ha én is ott vagyok vele. De ami nem játék, na az jöhet, de bármi, legyen az egy üres műanyag üveg, vagy szívószál.
Még mindig nem jár egyedül, viszont ha fogom a kezét, akkor nagyon szépen sétál, elég akár egy kézzel is fogni. Szekrények mellett nagyon ügyesen megy, tehát ha van mibe kapaszkodni, akkor nincs gond. Őszintén szólva én azt hittem hogy ennyi idősen már simán járni fog, mivel már 4 hónaposan felült, felállt, tehát mindent hamarabb csinált, de végülis nincs elkésve semmivel, majd fog járni is. Én is csak 13 hónaposan kezdtem el. Mindenesetre már megkapta az elő igazi cipőjét, egy magasszárú fűzőset, hogy legyen egy jó cipője mire totyog.
Szerencsére jó régóta nincs már gond az éjszakákkal, nagyon jól alszik, reggel 6-ig-7-ig, akkor iszik tápszert, majd visszaalszik majdnem 9-ig. Szombaton pl. 10-ig aludt! (ilyen se volt még)
Nagyon sokféle dolgot tanítgatok neki mindennap, de sajnos nem csinálja....most vagy nem érdekli, vagy csak lusta csinálni de azért elraktározza az agyában, vagy nem tudom....viszont a hülyeség egyből ragad rá, akármi baromságot mutatunk neki, azt csinálja:) Mostanában megint nem int pápá-t, viszont kezet fogni nagyszerűen tud, még meg is rázza a kezemet. Kezdem belátni hogy egy igazi KOS-sal van dolgom, iszonyú akaratos, tényleg csak akkor csinál vmit, ha neki van hozzá kedve, nem ám akkor, amikor Anya vagy Apa kéri:)
Mindenesetre egy tündérbogár, annyira bújós, ölelgetős hogy azt el se lehet mondani, lesz még vele bajom, amikor majd fegyelmezném, és megölel,puszit ad- hát nekem végem lesz:))))))
Pár mostani kép:




Nagyon szereti-szereti:)

A gázcsőbe kapaszkodva azért ment egy pár lépést:
Nagyon menő vagyok, nézd:
Ugye??
Úúúúúúúúútálom a sapkákat:
Anya beolajozta a fejemet, de én akkor is leveszem a sapkát, hihi:
Nem finom ez a kocka:
Kéred?
Apa-fia:
Most ne fotózzál már Anya!
Kukucs:))
Apa, adj egy falatot nekem is!



Az új cipő:

2010. március 9., kedd

Ádi és Ricky Martin:))))))))


Tényleg nagy a hasonlóság!!!!!!!!

2010. március 6., szombat

Firkálgatok...

Ringató és egyebek

Hát ez a hét is pörgős volt, jöttünk-mentünk, Apának szülinapja volt a héten, szombaton farsangi buli van a szomszédban, be kellett szerezni jó pár dolgot.
Egyre jobban látszik hogy igazi PASI-ból van, mert pl. a jelmezkölcsönzőben ruha próbálgatás közben már nagyon nem bírta, hisztizett, amíg a játszósarokba be nem raktam. (szerencse hogy volt!) Utána meg azért hisztizett, hogy miért kell hazamenni:)
Tízóraira sokszor már együtt eszünk, kis katonákat kap, de a sonkát, sajtot, paradicsomot, paprikát nem szereti.
Viszont ha vmit kér, és nem adom neki egyből, mondja, hogy "ad-ad-ad".
A héten már 2-szer is felnőttes ebédet evett, paradicsomos húsgombócot főztem főtt krumplival.
Szépen érti hogy mi az hogy "nem", hogy "kérem szépen", "gyere ide, gyere nézd", "mit kap ez az Ádika", "gyere pancsizunk", "hol vannak a kutyusok", "hol van apuci".....most hirtelen ennyi jutott eszembe.
A képes-állatos kis könyvében egyre több állatot felismer, és mutatja, ha úgy tartja kedve.
Megtanítottam kezet fogni, mondom neki hogy "jó napot kívánok"- ha van kedve, még meg is rázza a kezemet:)))
Az éjszakák mostanában tök jók, este 8-kor lövik a pizsit, és reggel 6-ig egyhuzamban alszik, akkor kap 2 dl tápszert, majd visszaalszik egyből, általában fél 8 és fél 9 között kel.
Ha korán kel, akkor kettőt is alszik (ez a jobbik eset, már beláttam), ha később, akkor csak ebéd után egyet.
Járni továbbra se jár, csak ha fogjuk a kis kezét, de hát nincs elkésve semmiről.
Fogak száma: 6 db (alul 2, felül 4)
Ja, és ha napközben nem akar aludni, leveszi a zoknijait, kidobálja, a rácsvédőt, lepedőt ahol éri, leszedi, cumiját kidobálja:)))))))
Éééééééééés ma alszik először külön tőlünk a Kis Drágám, amíg mi bulizunk, Jani szüleinél alszik:(
Remélem minden okés lesz!!!!!!!!!!!!!

Még a csajoktól kapta karácsonyra ezt a teknőst, le kell nyomogatni az ábrákat, és a végén kijön a teknős feje. Most már nagyon ügyesen, egyesével lenyomja az összeset.



Ha Apa is felment, akkor én is felmegyek a létrán:)


Kis reggeli móka:
Ez az új hogy felfedezte, hogy lehet nyomogatni a tűzhelyet:
és már odáig jutott, hogy lenullázza a kijelzőt:)

azóta folyamatosan csak ezt csinálja. Illetve a másik újdonsága, aminek szintén nem örülök, hogy nyitogatja a szemetes tetejét........áááááááá........új helyet kell annak is találni....


Már cipőt is tud kötni:))


Indulunk sétálni:

Ez a heti Ringató érdekesre sikeredett, mert Ádika korán kelt. Az első 5 percben még ült az ölemben, ahogy szokott, aztán útra kelt, ment mindenfelé, főképp persze a gitárra mozdult rá:))
Amikor megengedi az oktató hogy ütögessék a gyerekek a gitár hátulját, látszik is a képen, hogy ő fő helyen van:)
Aztán az utolós negyedórába elkezdett nyafizni, már sehogy se volt jó neki, csak ha felvettem. Még az oktató is megjegyezte, hogy "mindenkinek lehetnek rossz napjai", feltűnően rossz kedve volt.
Aztán hazafelé jövet a kocsiban úgy elaludt, hogy arra sem ébredt fel, hogy kivettem, majd beraktam a kiságyba. Akkor nézett fel egy pillanatra amikor már vetkőztettem, majd aludt is tovább. Eddig ilyen soha nem volt, már arra felébredt, ha kipattintottuk a gyerekülés kapcsát.
Remélem a jövő hetin jobban érzi majd magát a Kis Pockom!